Megjöttek a lurkók a táborba. Sokan. Nagyon sokan. Vége a száguldozásnak, a zenehallgatásnak vezetés közben, viszont van meló végre bőven. A staffból párunkban rögtön fölmerült a gondolat, hogy el kellene tenni egyet-kettőt láb alól. Láb alá (értsd: a teniszpálya alá elásni) Vagy a jéggépet használni, vagy hamburgerhúst csinálni. Vannak ötletek. A csapat legnyugodtabb tagja is hasonló véleményen van a nagy átlaggal... Szerencsére még sikerült pár képet csinálnom a környékről a totális megszállás előtt.
Kezdünk belenyugodni az egyhangúságba, néhányan beleőrülni, de kemény a csapat. Én személy szerint jól megvagyok. Új utakat fedezek fel az erdőben, versenyzek az idővel és élvezem a napfényt, ami 4 esős (igen, jól csúszik a sáron a matchbox Jaguar) nap után megtisztelt minket a jelenlétével. Itt pedig egy kép a partról az irigyeknek:
